Az erekciós zavar (ED) az, amikor egy férfi következetesen nehézséget tapasztal az erekció elérésében és fenntartásában, amely elegendő lenne a kielégítő szexuális együttléthez, legalább három hónapon keresztül. Jelentős hatással van a férfiak fizikai és pszichológiai egészségére világszerte, és befolyásolhatja mind az érintett személyek, mind pedig partnereik életminőségét.

A pénisz erekciójának elérése egy összetett egyensúlyt igényel az idegrendszer, az erek és a test szövetei között. Ez magában foglalja az artériás tágulást, a trabekuláris simaizom ellazulását és a veno-okkluzív mechanizmus aktiválását, amely megakadályozza a vér visszaáramlását.

Az ED gyakori kockázati tényezői közé tartozik a szív- és érrendszeri betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a hiperlipidémia, a hipogonadizmus, az alsó húgyúti tünetek, a metabolikus szindróma, a depresszió és a dohányzás.

Az ED világszerte több mint 150 millió férfit érint, különböző korcsoportokban, beleértve a fiatalabb férfiakat is.

Míg egyes férfiak számára az ED tünetei átmenetinek tűnhetnek, kezeletlenül maradva tartósak lehetnek, és jelentős frusztrációt okozhatnak. Sok férfi, aki erekciós zavar (ED) küzd, nem ismeri fel a problémát, és vonakodhat szexológushoz fordulni.

Hogyan alakul ki az erekciós zavar?

Vidalista 80 vélemények

A pénisz fiziológiai állapotát, legyen az petyhüdt vagy merev, a corpus cavernosum simaizomsejtjeinek összehúzódása vagy ellazulása határozza meg. Ezt az egyensúlyt központi és perifériás tényezők szabályozzák, amelyek számos neurotranszmittert és jelátviteli rendszert foglalnak magukba.

A pénisz összehúzódását közvetítő tényezők közé tartozik a noradrenalin, endotelin-1, neuropeptid Y, prosztanoidok, angiotenzin II és más, még azonosítatlan tényezők. Az ellazulást közvetítő tényezők közé tartozik az acetilkolin, a nitrogén-monoxid (NO), a vasoaktív intesztinális polipeptid, az adenilát-cikláz-aktiváló peptid, a kalcitonin génnel kapcsolatos peptid, az adrenomedullin, az adenozin-trifoszfát és az adenozin prosztanoidok.

A pénisz erekciója egy gerincvelői reflex, amelyet a péniszből származó autonóm és szomatikus afferensek, valamint a vizuális, szaglási és képzelőerőbeli ingerekből származó supraspinalis hatások indítanak el. Számos központi neurotranszmitter vesz részt az erekció szabályozásában, néhány elősegíti, míg mások gátolják annak bekövetkezését.

A pénisz erekcióját elősegítő központi neurotranszmitterek közé tartozik:

Dopamin Acetilkolin Nitrogén-monoxid (NO) Olyan peptidek, mint az oxitocin és az adrenokortikotrop hormon/α-melanocita-stimuláló hormon. A pénisz erekcióját gátló neurotranszmitterek közé tartozik a szerotonin, amely mind elősegítő, mind gátló hatású lehet, valamint az enkefalin, amely elsősorban gátló hatású.

A szexuális stimuláció során nitrogén-monoxid szabadul fel. Ez egy guanilát-cikláz nevű enzimet aktivál, amely a ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) szintjének növekedéséhez vezet a corpus cavernosumban. Ez viszont a simaizomsejtek ellazulását okozza, lehetővé téve a véráramlás növekedését a péniszbe. A cGMP szintjét a guanilát-cikláz által végzett szintézis sebessége és a foszfodiészterázok által végzett lebomlás sebessége szabályozza, amelyek hidrolizálják a ciklikus guanozin-monofoszfátot (PDE-k).

Összefoglalva, a pénisz erekciója egy összetett folyamat, amely számos fizikai és kémiai tényezőt foglal magában a testben. A szexuális stimuláció nitrogén-monoxid (NO) felszabadulásával kezdődik. A nitrogén-monoxid ezt követően stimulálja a guanilát-ciklázt, hogy növelje a ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) szintjét a corpus cavernosumban, ami végül a simaizom ellazulásához és a véráramlás növekedéséhez vezet a péniszben.

A központi neurotranszmitterek, mint a dopamin, az acetilkolin és az olyan specifikus peptidek, mint az oxitocin, kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ezzel szemben az olyan neurotranszmitterek, mint a szerotonin és az enkefalin, gátolhatják vagy elősegíthetik az erekciót a környezettől függően. E mechanizmusok mélyreható megértése alapvető fontosságú a hatékonyabb terápiák kifejlesztéséhez az erekciós zavar kezelésére.